Édes budapesti nyár

Az utóbbi időben annyi írnivaló felgyűlt, hogy képtelen voltam nekiállni a feldolgozásának (főleg 50 fok kánikulában). Halogattam, halogattam, és csak most bírtam belekezdeni. Majd kis részletekben írok róluk, hátha úgy könnyebb. Eddig sok utazós dolgot írtam, hála a nyári progiknak, de most újra itthon vagyok, és szeretnék megint csinálni ezt-azt. Terveztem még a héten szilva befőzését, ill., szeretnék lecsót elrakni. Még ilyet se csináltam soha, de láttam nagy üvegekbe egy ismerősünknél, aki már mindennel elkészült, és nagyon megtetszett az ötlet. Szeretnék hozzá eljárni festeni tanulni, mert Ő képzőn végzett, és igazi kreatív kincsesbarlang az otthona, sokat lehet tőle tanulni szerintem. Mindent csinál, amit én is, sőt varrni is tud, remélem majd arra is megtanít egyszer. Szóval így év elején ez a tervem. Meg persze a sulis dolgokat is elkezdtem már összefésülni, a nyelvórákat, műhelymunkákat, satöbbi:(. Nem lesz egyszerű ez az év sem... Viszont nagyon jól telik itthon is az idő, szeretek Budapesten lenni nyáron, sétálgatni a Várban, üldögélni a Városligetben, vagy beszélgetni egy tea mellett éjjelig ismerősöknél... Jó itthon:) Párizst még befejezem, az utolsó két napot egybe írom, mert azok rövidebbek voltak. Jobban mondva a csütörtök hosszú nap volt, de nem fotóztunk sokat. Sári ezer éves álma, hogy lásson delfineket közelről. Ezt sose tudtuk neki teljesíteni, de Párizsban alkalmunk nyílt rá, hiszen a közeli Asterix vidámparkban laknak delfinek, és nagy show-műsor keretében produkáltatják őket. Először persze mi is DisneyLand-be akartunk menni, de rájöttünk, hogy abból már kinőttünk, hogy a teáscsészékben körhintázást élvezni tudjuk Plútó és Minie társaságában. Erre a kint élő barátunk mondta, hogy menjünk az Asterix parkba mert az már nagyoknak való, ott lehet sírni meg hányni is egyszerre. Számolgattunk, és arra jutottunk, hogy ez így nagyon drága lesz, amikor is kiderült, hogy itt vannak delfinek. Akármilyen drága is, (30 euro+ kijutás), még mindig ezerszer olcsóbb mint egy új út alkalmával ellátogatni Csehországba, vagy Spanyolországba ezért. Úgyhogy spóroltunk egész úton, és csütörtökön reggel elindultunk. A Louvre aljából indult reggel (9-kor) egy közvetlen busz, ami 20 euróért elvitt, és este vissza is hozott minket a városba. Én még életemben nem voltam vidámparkba, itthon sem, szóval nagy élmény volt. A park az Asterix és Obelix mese alapján van megépítve, a történet helyszínei között vannak a játékok. Sok vizes hullámvasút van, azok nagyon tetszettek, meg rendes hullámvasutak. Kettő közülük nagyon durva, azokon tényleg sírtam:D. A delfinek persze gyönyörűek, iszonyatosan ügyesek, és sokkal kisebbek mint ahogy elképzeltem (,mert még sose láttam egyet se). Tavaly augusztusban született egy baba, meg idén is egy, azok még nagyon picikék, eszméletlen aranyosak. Szóval egy rendhagyó vidámparkos nap volt a csütörtök. Pénteken sajnos már jöttünk haza, repülővel, ami nekem izgalmas volt, mert nagyon féltem tőle. A kijutás az Orly reptérre, ha van bérleted a 3-mas zónába is akkor 7 euró körül van, (az OrlyVal metróvonal használatáért kérnek ennyit), de ha csak 1-2 zónába jó a bérleted, akkor 10 euró. Metró, RER B, és OrlyVal metróval utazva kb. 1 óra a kijutás. Lehet venni a reptéri utakra külön jegyet, ami egyben tartalmaz mindent, tehát az OrlyValt is, az automatáknál.
Persze amikor felszállt a kis gépünk, zuhogott az eső, fújt a szél, így zötykölődtünk haza. Nem volt vészes, de azért jó se volt:D. Mindig féltem a repülőkön, mert gimiben sokat lógtam a suliból, és délelőttönként a National Geographic-on a Légykatasztrófákat adták egyfolytában... Láttam vagy 20 részt, és hát... Nem tett jót:D

Mindenesetre itthon már szép idő fogadott, zökkenőmentes hazajutás, és 3 bőröndnyi ruha kicsomagolás- mosás- visszacsomagolás.
:)


Képek: National Geographic, flickr