Csoki bonbon

Ma reggel be kellett mennem a suliba, de előtte ellátogattam egy korán nyitó fénymásoló szalonba. A XI. kerületben van, Copy Club a neve, önkiszolgáló és elég olcsó. Szóval, ahogy arra jártam, betértem egy Ápiszba mappáért, amibe beletehetem a frissen kinyomtatott házidolgozatomat. Kiderült, hogy az üzlet a Műszakisok minden igényeit kiszolgálva sok különleges dolgot tart, többek között az általam nagyon megkedvelt csőtollak nagy mennyiségét, viszonylag olcsón. Vettem is egyet, a legvékonyabb hegyűt amit valaha láttam, 400 Forintért. Mindjárt ki is próbálom, de előtte a csokis dolgot még megosztom veletek. Amúgy csőtollakkal nagyon egyedi grafikákat, illusztrációkat lehet készíteni, ezt majd később megmutatom. Lényeg, hogy aki ilyesmit keres, az a Budafoki út Gellért térhez közeli végén talál egy Ápiszt, ott olcsón kap ilyesmit.

Szóval a csoki. Aki belevág a bonbonkészítésbe, készüljön fel egy nagy gyomorrontásra, többszörös konyhafelmosásra és 4-5 napig tartó csokiundorra. Mindezek ellenére érdemes belekezdeni, mert viszonylag olcsó, egyedi ajándék lehet, különösen ételallergiások számára. Nálunk ketten is tejcukorérzékenyek, szója- és tejfehérje allergiások, nekik a Mikulás nem hozhat csak úgy csokit. Így hát, anya kitalálta, hogy csináljunk nekik saját bonbont, az Interneten talált receptek alapján. Többször ugrottunk neki,sokszor nem sikerült, de végül mégis:)Ezúton köszönet a csokiimádó Kiss Máriának :-), nélküle nem ment volna.

A pralinékhoz kell: nagy tábla főző v más csoki (nekünk ét és tej meg szója mentes), kiöntőforma (mindenképpen puha, szilikon legyen, különben nem tudod kiszedni a kész bonbonokat és vigyázat a műanyag, ami melegben puha, a hidegben megdermed - Ikea formák, Butlers -ben kapható silikomart formák tökéletesek), kókuszzsír, ízlés szerinti töltelék, pl. mazsola, mandula, csokikrém, alkohol stb.

A titka: az étcsokit/főzőcsokit gőz fölött kis kókuszsírral (bioboltban kapható) felolvasztjuk, a forró vizet a tűzön hagyjuk, így amikor olvasztani kell, mindig kéznél lesz. Mi kókuszzsír nélkül még nem próbáltuk, de lehet, hogy úgy is működik a dolog, mert zsírral együtt kicsit olvadós lett a végeredmény. Egy tábla csokihoz kb. 1 evőkanál, vagy még kevesebb kókuszzsír kell a próba alapján. Iskolai, nem szőrhullató ecsettel a formákat kikenjük, betesszük mélyhűtőbe, újra kikenjük és ha nem elég vastag, akkor egy harmadik réteget is kenünk rá. Ezután jön a töltelék, bármi, ami eszedbe jut. Mi mandulásat, különböző ízű fondant-osat, csokisat, almás- fahéjas és kókuszos pralinékat csináltunk. A linkelt, nagyon jó honlapokon (alul) sok érdekesség van a bonbonkészítésről és rengeteg töltelék leírása is megtalálható. Kísérletezni viszont talán még izgalmasabb. A töltelékkel csak egy dologra kell figyelni, ill. kettőre, ne legyen túl meleg, amikor a formákba töltjük, mert nem dermed vissza a felolvadt csokoládé, csúnya lesz, esetleg össze is omlik a végén, és ne töltsük színültig a csokiformákat, mert billegni fog a kész csoki.
A töltés befejeztével az összes formát "lepecsételjük" a maradék meleg csokival, és hűtőbe rakjuk. Végül fölülről erőteljesen kitoljuk a formákból. Ne húzzuk, vonjuk, csakis a tetejét nyomva pottyantsuk ki a kockákat (ez tiszta szülésnek hangzott:)) Röviden ennyi, itt az eredmény is. Próbáljátok ki, itthon a 32 darabból már csak úgy 6 maradt:)
Linkek:
http://bonbonda.blogspot.com/search/label/bonbon
http://horsi-orsi.blogspot.com/2008/12/bonbon-mnia.html